A Román Nemzeti Bank 6,50%-on tartja az alapkamatot az infláció 9,85%-ra emelkedése közepette

A központi bank változatlanul hagyja a monetáris paramétereket A román monetáris hatóság 2025. október 8-án bejelentette döntését, miszerint változatlanul 6,50%-on tartja az irányadó kamatlábat. Ez a döntés egy olyan gazdasági környezetben született, amelyet az erőteljes fogyasztói árnövekedés jellemez. Az alapkamat mellett más monetáris politikai eszközök is változatlanok maradtak: a Lombard-kamat 7,50%, a betéti kamat 5,50% évente. A bankok minimális tartalékkövetelményei, mind a hazai, mind a devizabetétek esetében, az aktuális szinteken maradnak. Az árak augusztusban elszabadultak A fogyasztói árindex látványos gyorsulást mutatott a nyári hónapokban. Míg júniusban az infláció 5,66% volt, júliusban 7,84%-ra ugrott, augusztusban pedig elérte a 9,85%-ot. Ez a hirtelen emelkedés meghaladja a közgazdászok becsléseit, és két fő okra vezethető vissza: az elektromos energia árplafonjának július 1-jei megszüntetésére, valamint az augusztusi közvetett adóemelésekre. Az áramárak növekedése volt a legjelentősebb árnyomó tényező. Az alapinfláció hasonlóan emelkedő pályát követett: júniusban 5,7%-ról augusztusra 7,9%-ra nőtt. Az ÁFA és a jövedéki adók emelése szinte teljes mértékben megjelent a végső fogyasztói árakban, amit tovább erősített a bizonyos piaci szegmensekben fennálló erős kereslet és a magas inflációs várakozások. A román gazdaság a helyreállás jeleit mutatja 2025 második negyedéve biztató híreket hozott a gazdasági növekedés terén. A bruttó hazai termék 1,2%-os negyedéves növekedést mutatott, miután az év első három hónapjában mindössze 0,1%-os bővülés volt tapasztalható. Az előző év azonos időszakához képest a gazdaság 0,3%-os növekedést ért el, ami a stabilizáció jeleit mutatja. A gazdasági dinamika elsősorban az exportok teljesítményének köszönhető, amelyek gyorsabban nőttek, mint az importok. Ez a változás hozzájárult a külső egyensúlyhiányok csökkenéséhez. Ugyanakkor a lakossági fogyasztás és a beruházások gyengék maradtak, a belföldi kereslet továbbra is csökkenő tendenciát mutatott. A külső egyensúlyhiány javul A legutóbbi fejlemények egyik pozitív aspektusa a kereskedelmi egyensúlyhiány mérséklődése. A kereskedelmi mérleg hiányának növekedési üteme lassult a második negyedévben, és a folyó fizetési mérleg hiánya is hasonlóan kedvező irányt vett. Az áruk és szolgáltatások exportja meghaladta az importot, ami megteremtette a feltételeket a fokozatos korrekcióhoz. A munkaerőpiac alkalmazkodik A foglalkoztatási szektor tükrözi a jelenlegi gazdasági bizonytalanságokat. A gazdaságban foglalkoztatottak száma csökkent a nyári hónapokban, miközben a munkanélküliségi ráta viszonylag stabil maradt, körülbelül 6%-on. A bérek növekedése tovább lassult, és a munkaerőköltségek csökkentek az iparban, bár még mindig magas szinten vannak. Pénzpiacok és árfolyamok A bankközi kamatlábak az elmúlt két hónapban enyhén csökkentek, de még mindig meghaladják a tavaszi értékeket. A lej mérsékelt ingadozásokat mutatott az euróval szemben, amit az amerikai monetáris politika várakozásai és a hazai fiskális intézkedések befolyásoltak. Az amerikai dollárral szemben a nemzeti valuta augusztusban gyengült, de később visszanyerte elvesztett értékét. A magánszektor hitelezése lassul A vállalatoknak és a lakosságnak nyújtott hitelek növekedési üteme augusztusban lelassult, éves szinten 8%-ra, a júniusi 9,1%-ról. A lassulás főként a lejben nyújtott vállalati hitelek csökkenésének tudható be. A nemzeti valutában denominált hitelek aránya a teljes hitelállományon belül tovább csökkent, 69,3%-ra. Rövid távú inflációs kilátások A központi bank elemzői arra számítanak, hogy az infláció a harmadik negyedév végére eléri a csúcspontját, majd a következő hónapokban nagyon lassan csökkenni kezd. A nyári inflációs sokkok hatásai rövid távon fennmaradnak, de a fiskális konszolidációs intézkedések középtávon dezinflációs nyomást fognak gyakorolni. A 2025-ös költségvetési kiigazítás, amely várhatóan 2026-ban is folytatódik, mérsékelni fogja az aggregált keresletet, és hozzájárul az árak normalizálásához. Jelentős külső kockázatok A nemzetközi környezet továbbra is összetett és kiszámíthatatlan. A globális kereskedelmi feszültségek, az ukrajnai háború és a közel-keleti instabilitás a fő bizonytalansági források közé tartoznak. Az Európai Unióban tervezett katonai és infrastrukturális kiadások növekedése szintén hatással lesz a román gazdaságra. Ebben a helyzetben az uniós források, különösen a Next Generation EU programból származó alapok lehívása kulcsfontosságú a fiskális konszolidáció negatív hatásainak ellensúlyozásában. A központi bank stabilitási stratégiája A kamatlábak változatlanul hagyása tükrözi a monetáris hatóság elkötelezettségét az árstabilitás középtávú biztosítása mellett, ezáltal hozzájárulva a fenntartható gazdasági növekedéshez. A Nemzeti Bank hangsúlyozza a kiegyensúlyozott gazdaságpolitikai mix és a strukturális reformok szükségességét a román gazdaság ellenálló képességének erősítése érdekében. Az intézmény folyamatosan figyelemmel kíséri a belső és külső fejleményeket, és készen áll a monetáris eszközök módosítására a kitűzött célok elérése érdekében. forrás: https://www.bnr.ro/24906-2025-10-08-hotararile-ca-al-bnr-pe-probleme-de-politica-monetara